A pokoltól Istenig – ma már talán Dante is így írná meg költeményét
2025. április 18. 07:42
Van, akinek a haláltól a purgatóriumon át vezet az út a sikerig, majd újabb megpróbáltatások árán sikerül eljutnia Jézusig. Az Iced Earth talán legfontosabb albuma nagypénteken töltötte be a harmincat.
Az indianai Jon Schaffer hosszú és rögös utat járt be az elmúlt negyven évben. Zenekara először még The Rose néven futott, 1984-ben, majd egy váltás után a Purgatory lett a következő állomás, hogy az 1985-ös Psychotic Dreams demót követően végül 1988-ban, Floridában szülessen meg az Iced Earth, Schaffer egy motorbalesetben elhunyt barátja névadása alapján. Ez a kis bevezető azonban csak egy olyan életmű kezdetét jelenti, amely a purgatóriumtól Istenig vezetett, közben megalkotva azt a fő művet, ami az 1995-ös, most harmincéves Burnt Offerings.
Iced Earth: Night of the Stormrider
Ilyen volt az Iced Earth
A zenekar első albuma, az Iced Earth, 1990 novemberében jelent meg Európában és 1991. február 25-én az Egyesült Államokban. A debütáló anyagot még Gene Adam énekessel vették fel, kiváló témákkal, power és thrash metalos riffekkel, akár billentyűs kísérettel, már egyből felismerhető és egyedi jegyekkel. Az Iced Earth azonban nem pihent, helyette Schafferék gyorsan nekiálltak a második album megírásának, méghozzá Gene Adam nélkül, miután az énekes nem volt hajlandó képezni a hangját. Helyére John Greely került, míg a korábbi dobost Richey Secchiari váltotta. Az olyan dalok, mint például a Before the Vision az akusztikus témával és érzelmesebb énekdallamokkal, a Pure Evil a közepére helyezett szaggatással jelezték,
hogy az Iced Earth többre is képes a szimpla darálásnál.
A Night of the Stormrider című album aztán 1991. november 11-én jelent meg Európában, míg az Egyesült Államokban a megjelenését 1992 áprilisára halasztották, hogy ne versenyezzen a zenekar debütáló albumával. Kár is lett volna: a Stormrider még egyedibb és színesebb, minőségileg a felső kategória felé közeledő lemez lett, ebben pedig az új énekes is közrejátszott. Az együttes mind az Iced Earth, mind a Night of the Stormrider megjelenése után turnézott Európában, méghozzá a Blind Guardian társaságában, velük aztán évtizedekre szóló barátság született.
Lucifer örökségével indítottak, majd rájöttek, hogy rossz nevet választottak, eldobták speed-thrash gyökereiket, hogy végül nagyzenekarral is dolgozzanak.
Isteni színjáték a Burnt Offerings albumon
Az igazi változást mégis a kilencvenes évek közepe hozta el. A Night of the Stormrider turnéját követően a zenekar kétéves szünetet tartott, az 1992 és 1994 közötti időszak során pedig a tagok olyan problémákkal szembesültek, amelyek majdnem az együttes feloszlását eredményezték. De szerencsére nem így történt. Újabb tagcseréket követően ugyanis megjelent az Iced Earth legsúlyosabb albumaként emlegetett Burnt Offerings. Az 1995. április 14-én boltokba kerülő korong pedig egy új időszakot jelentett a zenekar életében,
Jon Schaffer gitárriffjeivel és az új énekes, Matthew Barlow hangjával a világhírnévig repítette a megszűnés széléről visszatáncoló formációt.
A Burnt Offerings sokak szerint az Iced Earth legsúlyosabb és legsötétebb hangulatú lemeze, amivel már csak azért is nehéz vitába szállni, mert maga Jon Schaffer is úgy nyilatkozott egy 1996-os interjúja során, hogy az album komorsága a zeneiparral kapcsolatos frusztrációjának eredménye. Ez azonban kétségtelenül jót tett az albumnak, amely Bram Stoker Drakulájának megidézésével és egy rendkívül atmoszferikus nyitánnyal kezdődik, majd az új énekessel és némi extra hanggal megmutatja, hogy a középtempó is lehet nagyon súlyos.
A címadó Burnt Offerings ráadásul már önmagában hosszú: több mint hét percében váltják egymást a lassú és az erőteljesebb, tempósabb, valamint a nyugodtabb és agresszívabb témák, melyek néha egészen meglepő momentumokat eredményeznek.
Az Iced Earth a The Dark Saga idején
Mondhatnánk, hogy a legátlagosabb a második Last December, amely más zenekarnál így is egy remek „sláger” lehetne, és nem tévednénk nagyot. Az elején visszafogott, majd egy remek dobtémával bedörrenő Diary olyan apokaliptikus hangulatot teremt, amely aztán a Brainwashed, a Burning Oasis és akár a Creator Failure alatt is kitart, közben számtalan esetben megmutatva, hogy Matthew Barlow miért volt kiváló választás a frontember szerepére.
Isten Hatalma emelt égi kénnyel, az ős Szeretet és a fő Okosság. Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, csupán örökkel; s én örökkön állok. Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.”
Mindezek mellett a Burnt Offerings azonban leginkább arról nevezetes, hogy tartalmazza az Iced Earth leghosszabb dalát, amit valaha rögzített a zenekar. A Dante's Inferno 16 perc 26 másodpercben (az újra felvett változat ezt az időtartamot aztán 17 perc fölé növelte) mutatja be Dante Alighieri költeményének, az Isteni színjáték első, pokoli szakaszát. Nem véletlen, hogy az album eredeti borítóján Gustave Doré festménye látható, amely Lucifert ábrázolja az Isteni színjátékból.
És micsoda születésnap ez, elvégre Alighieri költeménye az 1300. évben, nagypéntekre virradó éjszakán kezdődik, mikor Dante harmincöt éves – a lemez pedig 2025-ben pontosan nagypéntekre töltötte be 30. születésnapját.
A 16-17 perces szerzemény azt mutatja be, ahogy Dante a római költő, Vergilius vezetésével járja be a pokol kilenc körét. A körök koncentrikusak, a gonoszság fokozatos növekedését jelképezik, és a föld középpontjában csúcsosodnak ki, ahol a sátánt tartják fogva. Ezt az Iced Earth olyan komplex szerzeménnyel mutatja be, amely méltán mondható a zenekar mesterművének – változatos témák során elevenedik meg a történet, amit az 1976-os Ómen zenéjéhez (Jerry Goldsmith) hasonló gregorián kórus, és akár csengettyű kísér, egy rendkívül emlékezetes lezárással.
Mindennek van következménye
Hozzá kell tenni, hogy az igazi világhírnevet mégsem a Burnt Offerings hozta el a zenekarnak, hanem a következő két, kevésbé súlyos korong, a képregényes Spawn történetét feldolgozó, 1996-os The Dark Saga, valamint az 1998-as Something Wicked This Way Comes. Főleg néhány ezeken található, slágeresebb dal és Barlow hangja tekinthető az igazi áttörés okának. Az énekes azonban a 9/11-et követően elhagyta a zenekart, hogy igazi patriótaként a rendőrség állományában vegyék hasznát, ezután pedig több frontember is megfordult a zenekarban, többek között az állandó helyettesítő, Tim „Ripper” Owens, aki a Judas Priestben korábban Rob Halford helyét vette át, valamint Stu Block, aki több albumot is felénekelt a banda tagjaként.
A nagy képregénykiadókat is megjárt Todd McFarlane 1992-ben legendát teremtett, mely 1997-ben Magyarországra is ellátogatott, de teljes fényében csak az utóbbi években ragyoghatott.
További metállemezek és a Blind Guardian frontemberével közösen létrehozott Demons & Wizards projekt után aztán 2021. január elején Schaffer megjelent az FBI Most Wanted szekciójában, köszönhetően az Egyesült Államok Capitoliumának 2021-es megtámadásában való részvételének. A gitáros végül feladta magát, sőt 2021. április 16-án bűnösnek vallotta magát,
a bíróság pedig három év próbaidőre ítélte, ami zenekarai végét jelentette.
Schaffer közben alaposan megváltozott, idén például már egy olyan videóinterjút adott YouTube-on, amelyben a Rockbook cikke alapján a hittel való kapcsolatáról beszélt. A remek Burnt Offerings, a The Dark Saga és a The Crucible of Man után ki tudja, jöhet-e még valami forradalmi anyag a zenésztől. Zárásnak azonban tökéletesen megfelelnek saját szavai, amelyek illeszkednek a nagypénteki időszakhoz:
„Bármilyen nehéz is volt ez az egész, összességében mégis azt kell mondanom, hogy életem legnagyobb ajándékának tartom, hogy átestem rajta, mert ezek a megpróbáltatások vezettek el Jézushoz. Elképesztő életutam volt. Ki sem lehetne ilyet találni... Mindig nagyon makacs és önfejű voltam, de rádöbbentem, hogy a dalaimban kezdettől fogva jelen voltak Isten figyelmeztetései és üzenetei, csak éppen én magam sem vettem észre ezeket.
Miután őrizetbe vettek, csak egyetlen könyvet kaphattam, méghozzá egy Bibliát, de ennek a beszerzése is három hétbe telt. Gyerekkoromban keresztény nevelésben részesültem, sőt vallásos iskolába is jártam, de aztán másfelé kanyarodott az életem, és biztos vagyok benne, hogy az elmúlt évek tapasztalatai nélkül ez az út az önpusztításhoz vezetett volna. Persze még mindig sok mindent kell megtanulnom és megértenem, de a Biblia gyakorlatilag egy útmutató ahhoz, hogy hogyan éljünk a nehézségek és a megpróbáltatások között is boldogan. Most már teljesen tisztán látom, hogy tényleg Jézus követése az egyetlen helyes út.”
A hit alapvetően minden emberben ott él – válaszolta az album szövegírója. Mi abszolút egyetértünk vele, húsvét előtt pedig különösen jólesik a Kell az ima.
Nemcsak a makói hagyma elismert és világhírű, de a makói black metal is. A külföldön népszerű Thy Catafalque ezt a szintén nemzetközileg is elismert Sear Bliss társaságában bizonyította.
Lucifer örökségével indítottak, majd rájöttek, hogy rossz nevet választottak, eldobták speed-thrash gyökereiket, hogy végül nagyzenekarral is dolgozzanak.